Talajvizsgálat

Akkreditált talajvizsgálataink során a talaj környezetvédelmi célú mintavételét (talajmintavételi furatok) és kémiai vizsgálatait végezzük. A talaj kémiai tulajdonságai alapvetően meghatározzák a növények tápanyagfelvevő képességét, a műtrágyák hasznosulását, a talaj szerkezetének stabilitását, a szennyező anyagok mobilitását, a talaj savanyodási vagy szikesedési folyamatait.

A kémiai vizsgálat eredménye képezi a tápanyag-gazdálkodási terv alapját, melynek elkészítése jogszabályi követelmény a KAP ST AKG és KAP ST ÖKO támogatások kedvezményezettjei, valamint nitrátérzékeny területen gazdálkodók esetében. (Tápanyagtartalom vizsgálatra az általunk vett talajmintát az erre a területre akkreditációval rendelkező partnerlaboratóriumunkba továbbítjuk, így a talaj teljeskörű vizsgálatát biztosítani tudjuk ügyfeleink részére.)

A tápanyag-gazdálkodási célú vizsgálatok mellett a talajszennyezések és kockázatok feltárásában használt kémiai talajvizsgálatokat is végzünk:

• szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megelőző talajvizsgálatokat (A talajvizsgálat mellett magát a szennyvíziszapot és a szennyvizet is rendszeresen vizsgálni kell!),
• a szennyezett területek szennyező forrásának felderítését,
• a szennyezés kiterjedésének és mennyiségének megállapítását célzó vizsgálatokat.

A talajvizsgálat paramétereit a vizsgálat célja és alapvetően az alábbi jogszabályok határozzák meg:

• 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
• 1994. évi LV. törvény a termőföldről
• 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (nitrát rendelet)
• 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
• 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

A mintavételt megelőzően a környezetvédelmi felügyelőség előírásai és a környezetvédelmi hatástanulmányt készítő szakértők tervei, a vevő igényeinek figyelembevételével elkészítjük a talajmintavételi tervet. A terv tartalmazza a furatok helyének kijelölését, a mintavételek mélységét, a minta típusát (pont vagy átlagminta), a vizsgálandó komponenseket.

A talajmintát kézifúróval vesszük, a kivett talajrészleteket fólián helyezzük el a kivett talajrészletek sorrendjében. Ha a mintavételi terv adott mélységekben írja elő a mintavételt, a kijelölt mélységből vett pontmintákat vizsgáljuk. Átlagminta esetén a mélységtartomány pontmintáit a helyszínen ládába vagy fóliára tesszük és homogenizáljuk. (Szerves szennyezők vizsgálatához átlagminta nem képezhető.)

A talajminták kémiai elemzése során a nedvességtartalmat és a szárazanyag-tartalmat tömegméréssel határozzuk meg. A fémtartalom vizsgálata roncsolmányból történik induktív csatolású plazma atomemissziós spektroszkópiával (ICP-OES). A kisműszeres és klasszikus kémiai vizsgálatokat desztillált vizes kivonatból végezzük.

Az elvégzett talajvizsgálatokról 7-10 munkanapon belül eredménylapot állítunk ki, melyet elektronikusan pdf formátumban továbbítunk az ügyfelek részére. (Kérés esetén postai úton is elküldjük.)