Legionella-vizsgálat

A legionellózis a Legionella nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott fertőző megbetegedés. A kórokozó leggyakrabban fertőzött vízből származó, finom permet formájában – aeroszol belélegzésével – jut a szervezetbe, ezért a betegség elsősorban mesterséges vízrendszerekhez, például zuhanyzókhoz, légkondicionáló berendezésekhez és pezsgőfürdőkhöz kapcsolódik. A fertőzés emberről emberre nem terjed.

A megbetegedés két jellegzetes formában fordul elő. A súlyosabb lefolyású legionárius betegség tüdőgyulladást okoz, amely magas lázzal, köhögéssel, légzési nehézséggel és rossz általános állapottal jár, és megfelelő kezelés hiányában akár életveszélyes is lehet. Az enyhébb forma, a Pontiac-láz, influenzaszerű tüneteket okoz, és többnyire maradandó következmények nélkül gyógyul. A fertőzés kockázata fokozott az időseknél, a dohányzóknál, valamint az immunrendszerükben legyengült személyeknél.

A legionellózis megelőzésének alapja a vízrendszerek szakszerű működtetése, rendszeres karbantartása és ellenőrzése. A kockázatfelmérés és a Legionella-vizsgálatok elvégzése jelentősen hozzájárul a fertőzések megelőzéséhez, ezáltal csökkentve a közegészségügyi kockázatot.

Magyarországon a Legionella baktérium okozta fertőzések megelőzésére vonatkozó előírásokat a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet határozza meg. A szabályozás célja a legionellózis kialakulásának megelőzése, különösen azokban a létesítményekben és vízrendszerekben, ahol fennáll a baktérium elszaporodásának és az aeroszolképződésnek a veszélye.

A 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet értelmében Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg azon 20–50 °C közötti hőmérsékletű víz és az azt tartalmazó berendezések vagy rendszerek, amelyek használata, működése, bemutatása vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges:

• ivó- és használati melegvíz,
• nedves hűtőtornyok hűtővize,
• aeroszol előállító melegvizű medencék (különösen pezsgőmedencék, élménymedencék, hidroterápiás kezelők),
• egészségügyi ellátás során alkalmazott berendezések, amelyek működése során aeroszol képződés lehetséges, különösen a fogászati kezelőegységek és a párásítók.
• egészségügyi és szociális intézmények (kivéve a bölcsődék), a szálláshelyek (kivéve a magán- és falusi szálláshelyek)
• sportközpontok és büntetés-végrehajtási intézetek ivóvíz és melegvíz-hálózata
• alacsony hőmérsékleten üzemelő egyedi melegvíz-előállítású rendszerek

A rendelet kötelezi az érintett létesítmények üzemeltetőit arra, hogy Legionella-kockázatértékelést végezzenek, amely azonosítja a vízrendszerekben jelen lévő fertőzési kockázatokat. Az elkészített kockázatértékelést rendszeres időközönként aktualizálni kell, különösen akkor, ha átalakítás, műszaki módosítás vagy rendkívüli esemény történik.

A rendelet meghatározza a monitorozás és a Legionella-vizsgálatok szükségességét és gyakoriságát, valamint rögzíti, hogy a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumnak kell elvégeznie. Laboratóriumunk a Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzésére jogosult szolgáltató. 

A Legionella-fertőzés szempontjából kockázatot jelentő, illetve fokozott kockázatú létesítményekben elvégzendő feladatok gyakorlati megvalósításához szükséges szakmai ismereteket és követelményeket az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani útmutató rögzíti. Az NNGYK minden év február 15-ig közzéteszi honlapján a módszertani útmutató aktualizált változatát.

A mintavételi pont meghatározás és a mintavétel kivitelezése is az NNGYK módszertani útmutatója alapján történik.

Mintavételi pont meghatározása:

Ivóvízhálózatokban

• az elosztó hálózat legtávolabbi pontja az épületbe bejövő ivóvíz belépési helyétől
• szokatlan hőmérséklet-emelkedést mutató pont
• tartósan használaton kívüli épületrész/vezetékszakasz legtávolabbi pontja

Használati melegvíz-hálózatokban

• az elosztó hálózat legtávolabbi pontja a használati melegvíz-előállítás helyétől
• a cirkulációs vezeték visszatérő ágának mintavételi csapja
• szokatlan hőmérséklet-esést mutató pont
• tartósan használaton kívüli épületrész/vezetékszakasz legtávolabbi pontja
• az összehasonlíthatóság érdekében a használati melegvíz-tartály és az ahhoz legközelebb eső csapoló

Medencés fürdőkben

• szűrő-forgatóval ellátott (vízforgatással üzemelő) medencék esetén a szűrt víz mintavételi csapja (utófertőtlenítés előtt)
• puffertartály
• elvezetett fürdővíz (a kiegyenlítő tartály előtt)
• medencevíz
• élményelemek által kibocsátott első vízsugár
• levegő- vagy vízfúvókák (törletminta)

Nedves hűtőtornyok

• csepptálca
• hűtővíztartály vagy medence
• porlasztóra menő víz
• technológiára menő víz
• technológiáról lejövő víz
• cseppfogó lemezek (törletminta)
• párologtató lemezek, hőcserélő felület (törletminta)

Egyéb kockázati közegek

• központi légkondicionáló berendezések csepptálcája vagy kondenzvíz vezetéke
• légkezelő rendszerek részeként, vagy önállóan működő párásító tartálya

Mintavétel kivitelezése

Az ivóvíz mintát 2 perc, a használati meleg víz (HMV) mintát 1 perc kifolyatás után kell venni. Ha ugyanarról a csaptelepről történik a hideg és a meleg víz vizsgálata is, akkor először a meleg vízből kell mintát venni és csak ezt követően történhet meg a hideg vízből való mintavétel – a szükséges kifolyatási idők betartásával. A víz hőmérsékletét a mintavétellel egy időben meg kell mérni, és az eredményt feljegyezni.

A Legionella-vizsgálat menetéről "Hogyan zajlik a Legionella-vizsgálat?" blogbejegyzésünkben olvashatnak.

Az eredményeket 10 napos inkubációs idő alatt értékeljük, ezért az azokat a mintavételt követő 11-14. napon tudjuk közölni.

A Legionella-vizsgálatok eredményei alapján az üzemeltetőnek kötelezően meg kell tennie a szükséges megelőző vagy korrekciós intézkedéseket, mint például a fertőtlenítés elvégzése, a vízhőmérséklet beállításának módosítása vagy a vízrendszer műszaki átalakítása.

A szabályozás lényeges része a dokumentáció vezetése: az üzemeltetőnek részletes nyilvántartást kell készítenie a kockázatértékelésekről, a vizsgálati eredményekről, valamint az alkalmazott intézkedésekről. Ezeket az iratokat a népegészségügyi hatóság ellenőrizheti, és hiányosság feltárása esetén intézkedések elrendelésére vagy szankciók kiszabására is jogosult.