Hígtrágyavizsgálat
A hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználása szigorúan szabályozott tevékenység, mivel a nem megfelelően kezelt vagy túlzott mennyiségben kijuttatott szerves trágya jelentős környezeti kockázatot jelenthet, különösen a talaj és a felszíni-, illetve felszín alatti vizek szennyezése szempontjából. A szabályozás célja az, hogy a hígtrágya tápanyagtartalma hasznosuljon a növénytermesztésben, ugyanakkor minimalizálják a nitrát-kimosódás és a vízszennyezés kockázatát.
A jogi háttér több jogszabályon alapul, elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényen (2007. évi CXXIX. törvény), a talajvédelmi tervek készítésének részletes szabályait meghatározó rendeleten (90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet), valamint a nitrát-szennyezés elleni védekezést szabályozó Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásain (59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet).
A hígtrágya termőföldre történő kihelyezése engedélyköteles tevékenység. A gazdálkodó csak akkor juttathat ki hígtrágyát mezőgazdasági területre, ha a kijuttatás előtt elkészül egy talajvédelmi terv, amelyet talajvédelmi szakértő állít össze, és amelyet a növény- és talajvédelmi hatóság vizsgál meg. A hatóság a talajvédelmi terv alapján ellenőrzi a talaj tulajdonságait, a talajvíz helyzetét, a terület domborzati viszonyait, a termesztett növények tápanyagigényét, valamint a hígtrágya beltartalmi paramétereit. A jóváhagyott talajvédelmi terv általában 5 évig érvényes, de a benne szereplő adatok rendszeres felülvizsgálata szükséges.
A hígtrágya kijuttatásának egyik legfontosabb korlátozó tényezője a talaj állapota és az időjárási körülmények. A jogszabályok egyértelműen tiltják a trágyázást fagyott, vízzel telített vagy hótakaróval borított talajon, mivel ilyen körülmények között a tápanyagok nem tudnak bejutni a talajba, és nagy valószínűséggel lemosódnak vagy kimosódnak a környezetbe. A nitrátérzékeny területeken külön trágyázási tilalmi időszak is érvényben van, amely általában késő ősztől a tél végéig tart. Ennek célja, hogy a növényzet nélküli időszakban, amikor a talaj nem képes felvenni a tápanyagokat, ne kerülhessenek nagy mennyiségű nitrogénvegyületek a talajba.
A kijuttatás területi korlátozásai szintén fontos szerepet játszanak a környezetvédelemben. Hígtrágyát nem lehet kijuttatni olyan területeken, ahol a termőréteg túl sekély, ahol a talajvíz túl közel van a felszínhez, vagy ahol a lejtési viszonyok miatt nagy a lemosódás veszélye. Szintén kötelező bizonyos védőtávolságok betartása a felszíni vizek, csatornák, tavak vagy egyéb vízfolyások közelében. Ezek a védőtávolságok biztosítják, hogy a trágyából származó tápanyagok ne jussanak közvetlenül a vizekbe. A kijuttatható tápanyag mennyisége is szabályozott. A jogszabályok meghatározzák az egy hektárra kijuttatható maximális nitrogén-, foszfor- és káliummennyiséget, amelyet a talaj tápanyag-ellátottságának és a termesztett növény igényeinek figyelembevételével kell kiszámítani.
A hígtrágya felhasználása közegészségügyi szempontból is szabályozott. Bizonyos növénykultúrák esetében kötelező várakozási időket kell betartani a kijuttatás és a betakarítás között. Az olyan kertészeti növények esetében, amelyeket nyersen fogyasztanak, általában nem engedélyezett hígtrágya használata. Gyümölcs- és szőlőültetvényekben, valamint szántóföldi növénytermesztésben meghatározott időnek kell eltelnie a kijuttatás és a betakarítás között, hogy csökkenjen a mikrobiológiai szennyezés kockázata.
A hígtrágya mezőgazdasági felhasználásának egyik legfontosabb feltétele a laboratóriumi vizsgálatok elvégzése. A hígtrágya mintáját rendszeresen elemezni kell annak érdekében, hogy pontosan kiszámítható legyen a kijuttatható hígtrágya mennyisége hektáronként.
A talajvizsgálatok szintén kötelező részét képezik a talajvédelmi tervnek.
A talajvédelmi tervet megalapozó vizsgálatokat csak az arra akkreditált laboratóriumok végezhetik. A Vízépszolg-94 Kft. Laboratóriumában a hígtarágya akkreditált mintavételét és kémiai vizsgálatai-t végezzük.
A hígtrágya mintavétele során a gyűjtő, tároló akna homogenizált tartalmából merítéssel egyenlő térfogatú kb. 1 liternyi mintákat veszünk a felső, a középső és az alsó egyharmad rész közepéből. A három mintát homogenizáljuk. A megrendelő egyedi kérésére a 3 mélységből vett mintát homogenizálás nélkül külön - külön is feldolgozzuk. Ez esetben a vizsgált komponensek eredménye a 3 pontminta átlagértéke.
A hígtrágyavizsgálatokat nagyműszerekkel (ICP-OES), kisműszerekkel (konduktometria, potenciometria, spektrofotometria), klasszikus kémiai vizsgálatokkal (számítás, tömegmérés, kénsavas roncsolás, kénsavas feltárás, acidi-alkalimetria) végezzük.
Az elvégzett hígtrágyavizsgálatokról 7-10 munkanapon belül eredménylapot állítunk ki, melyet elektronikusan pdf formátumban továbbítunk az ügyfelek részére. (Kérés esetén postai úton is elküldjük.)